Önök levelükben kérdéseket tesznek fel az iskolával kapcsolatban, melyeket
mi a legjobb tudásunk szerint szeretnénk itt megválaszolni. Elöször is az
Európai Magyar Gimnázium tulajdonviszonya érdekli Önöket. Azután azt is
szeretnék tudni, ki finanszirozza az iskola fenntartását és müködését.

Az iskola fenntartó szervezete egy KFT (németül GmbH), melynek 50%-os
tulajdonosa a Magyar Iskolabizottság, a másik 50%-ot különbözö hivatalos
szervek tartják kezükben, mégpedig az Amberg-Sulzbachi járás, Kastl falu
és az Eichstätt-i katolikus püspökség. Ez a megosztás azért vált szükségessé,
hogy a Bajor Állam az iskolát tovább tudja támogatni.

A Bajor Államtól jövö pénzek (több mint egy millió márka), melyet a Bajor
Kultuszminisztérium bocsát rendelkezésre, jelentik a legfontosabb anyagi
forrást. Ezen kivül ad még a Bajor Kultuszminisztérium szabad döntése alapján
kétszázezer márkát ehhez és ad még ezen kivül harminc, Magyarországról jövö
diáknak ösztöndijat.

Mint második pénzadó az Eichstätt-i katolikus egyház szerepel, amely további
ösztöndijakat és egyéb pénzeket juttat az internátus fenntartása céljára. A harmadik
pénzforrást a német járások és városok jelentik, mint például az Amberg-Sulzbachi
járás. Ök önkéntes alapon fizetnek minden Kastl-ból és a környékröl jövö diák után
iskolalátogatási dijat, jelenleg összesen ca. 66.000.- márkát.

A Magyar Állam további 150.000 márkával járul hozzá az iskola fenntartásához és
ad a Magyarországról érkezö diákok számára ezen kivül még 150.000 márkát mint
ösztöndijat.

Tehát:

40% jön a Bajor àllamtól

9%-ot ad a Magyar Állam

37%-ot fedez a szülök által fizetett dij és egyéb bevételek

14% jön az Amberg-Sulzbachi járástól, városoktól és a katolikus egyháztól

= ez igy ad ki összesen 100%-ot.

Egy másik kérdés a nevelés és tanitás koncepciójára vonatkozott és arra, mennyiben
van befolyásuk ezekre a pénzek adóinak. A Kultuszminisztérium a Bajor Alkotmány
131. fejezetét tartja a legföbb alapnak, melyre minden felépül, melyben ez olvasható:
131. fejezet:

(1) Az iskolák nemcsak tudást és képességet kell hogy közvetitsenek, hanem szivet
és karaktert is kell hogy neveljenek.

(2) A képzés legfelsöbb céljai az Isten tisztelete, a vallási meggyözödés tisztelete,
az emberi személyiség tisztelete, az önfegyelem, felelösségtudat, segitökészség és
nyitottság minden igaz, jó és szép dolog irányában, és felelösségérzet a környezet és
a természet felé.

(3) A diákokat a demokrácia szellemében, a bajor haza és a német nép szeretetére
és a népek közötti kibékülés jegyében kell nevelni.

(4) A leányokat és a fiúkat ezen kivül a csecsemöápolásra, a gyermeknevelésre és
a háztartásvezetésre kell kiképezni.
 

Iskolák, akik nem tartják magukat ezekhez az elöirásokhoz, az anyagi támogatástól
függetlenül a Minisztérium által bezárásra itéltethetnek, vagy a fenntartó testületek
ill. azok részei, akik ezt nem fogadják el, kizárhatók.

A járás és a falutanács ugyanazt a poziciót képviselik, az Eichstätt-i katolikus egyház
különös hangsulyt helyez az iskolában folyó keresztény nevelésre, a Magyar Állam
egy kétnyelvü iskolát kiván európai tartalommal és egy összekö hid szerepét Magyar-
országról Európába.

A tanitási tartalmat illetöen jelenleg egy összehangolási folyamat tart a magyar és
bajor Kultuszminisztérium között. Ezáltal a magyar történelem jobban a tananyag
elöterébe fog kerülni. Ezen kivül viszont a bajor gimnáziumokban érvényes tananyag
kötelezö a Kastl-i gimnáziumra is, hiszen a kitüzött cél a bajor érettségi elérése.

A bajor tanárképzés elöirásai és szabályai kötelezöek a magyar gimnáziumban tani-
tókra is. Magyarországi képesitésü tanárnök és tanárok, akik az ottani képzésnek
elegett tettek, a bajor Kultuszminisztérium által elismerhetök.

A tantervek és nevelési utmutatások, de a tanárképzés elöirásai is nemcsak a szülöi
tanács tagjai által, hanem mindenki által megvizsgálhatók, több esetben ezek a
dokumentumok az internetben vannak elhelyezve és igy Magyarországról is hozzáférhetök.
A Gimnáziumi Iskolarend (GSO) 117. §-a szabályozza a szülöi tanács választásának
az elöirásait. Konkrétan szólva: A szülöi tanács megválasztása az Európai Magyar
Gimnáziumban a már sok év óta rendszeres eljárás alapján lett végrehajtva és jegy-
zökönyvben feljegyezve.

Az Önök kérdésére, hogy a magyarországi szülök milyen módon tudják az iskola
vezetöségét és tanárait támogatni, elsösorban a jó reklámot kell hogy emlitsük. Hiszen
az iskolának további diákokra van szüksége ahhoz, hogy rentábilis módon tudjon
gazdálkodni. Jelenleg ca. 190 diák van az iskolában, összetételükröl az iskola veze-
tösége karácsony elött informálta Önöket. Biztos anyagi alap megteremtéséhez legalább
220, de inkább 250 diákra van szükség.

A diákok motivációja a tanárok motivációjától függ. Az iskola jövöjének biztos perspek-
tivája lenne ebben az összefüggésben a döntö segitség.
A diákok jogai és kötelességei az iskolai rendtartásból (GSO) és az iskola és internátus
házirendjéböl adódnak.

A magyar és a német gimnáziumok tananyagának közös használhatósága érdekében
egy egyesitö eljárás van folyamatban. Azonban - különösen is a kezdö osztályokban -
tekintettel kell lenni a diákok nyelvi ismereteire. A problémamentes átlépés egy német-
nyelvü gimnáziumba ebböl az okból kifolyóan nem mindig sikeres, jó vagy legjobb
eredményü diákoknak azonban nem jelent problémát. Eredményes lenne emiatt a
szempont miatt is a bajor Kultuszminisztérium által kiadott elismertetés elérése is,
amely az "államilag elismert" jelzöt vonná maga után. Jelenleg az iskola csak az
"államilag engedélyezett" kategóriába tartozik.

Az iskolai- és internátusi költségek csökkentésére egyrészt az a lehetöség áll fent,
hogy valaki ösztöndijat kapjon, ebben az ügyben az iskola vezetöségéhez kell fordulni.
További lehetöséget látunk még abban is, hogy az iskolát egy "európai találkozási-
iskola" jellegének megfelelöen az európai (Brüsszel-i) támogatást kapó intézmények
sorába juttassuk be. Ezen kivül az iskolának keresnie kell a további anyagi bevételek
lehetöségének forrásait, igy például az iskolahelységek szünet alatti kihasználását
szemináriumok vagy egyéb rendezvények céljára.

A 2001 december 19-én kelt levelük befejezö szavai a mi szivünkböl is származnak és
egy olyan iskolát irnak le, melyet mi is szeretnénk megvalósitani. A Kastl-i iskolának
végre kell hajtani a volt exiliskolából egy modern európai találkozási-iskolába való
átmenetet. Mint a nyugateurópában és tengerentúlon élö szétszórt magyarság egykori
továbbképzö intézete, ami eddig volt, már nem fogja az elérendö 220-as diáklétszámot
sose elérni és igy fennmaradni. Ettöl a szemponttól eltekintve meg kell azonban azt is
állapitani, hogy egy ilyen régi gondolkozású intézmény sem a német pénzügyi támogatók,
sem a magyar állam támogatását nem nyerné el.

Reméljük hogy ezekkel a válaszokkal felvilágositással tudtunk Önök felé szolgálni és
nagyon örülnénk, ha továbbra is kapcsolatban maradhatnánk Önökkel és hasonló
módon gondolkozó szülökkel.