Ez valamennyire meglep engem, hogy az Iskolabizottság honlapján hirtelen (1988, a legelsö megjelenése óta elöször) az én konceptusomra gondol. Ez a késöi felfigyelés az én  gondolataimra csak azért történt, hogy ezzel igazolható legyen egy öszeesküvési teória, miszerint én az iskola MAGYAR ELEMÉT meg akarom szüntetni?

Idöben én utánam - és az én elveimet a kezében tartva - Kurin igazgató egy saját elképzelést irt le, amelyet erösen meghatározott az Iskolabizottság szelleme. De azt meg kell állapitani, hogy az Iskolabizottság vagy exilmagyarok által dominált iskolát nem vázolt fel Kurin sem.  Ezt 1998 és 2000 között senki sem követelte, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy 1992  és 2000 között nyolc év idö állt arra rendelkezésre, az iskola konceptusát uj irányba orientálni. Az iskola vezetösége idöben lett értesitve a megszünö állami támogatásról. Az iskola akkori  vezetöje Szalay András, Kurin elödje, - felismerte ugyan a cselekvési kényszer szükségességét, azonban nagyon csunya módon, az akkori igazgatóhelyettesnö Biró Gabriella erös közre- müködésével, el lett távolitva hivatalából.

Az én konzeptusomhoz a következöket kell tudni: a cél az volt, hogy a német Belügy- minisztérium háborút követö terhek keretén belül kiutalt és ekkor leállitott átutalásai helyett  a Külügyminisztériumtól uj támogatási lehetöségeket, Brüsszelböl vagy máshonnan ujabb  támogatást szerezzünk. Innen származik a kifejezés "Közép- és Keleteurópa" a "Magyar" kifejezés helyett. Aki az illusztrált konceptust a kezébe kapta és aki azt konzekvensen  átolvasta, felismerte akkor és felismeri ma is, hogy az egyértelmü irányzat és a szükség- szerü partnerkapcsolat Magyarország felé orientálódott. Idézet a munkámból: "A Magyar  Nemzet a nemzetek közeledésében több szempontból is kulcsszerepet kaphat"

A konceptus távolabbi célja az volt, hogy a járást és Kastl vezetöségét feladatára emlékeztetni, és a katolikus püspök jóindulatát elnyerni. Ez egy fáradtságos út volt, mert még 1999-ben is a felelösséget hordozók, a polgármestertöl a járáselnökön keresztül egészen a Kultusz- minisztériumig mindenki arról volt meggyözödve, hogy az iskola tovább már nem tartható fent.

Elsö reménysugarak ugyan megjelentek Kraus Rudolf államtitkár, parlamenti képviselö "megváltozott magatartásán" keresztül, további motivációt kaptam Fellner Hermann érdeklödése folytán, aki a cél érdekében Budapesten a legföbb helyen folytatott tárgyalást. De ujra és ujra voltak csalódások is. Egy alkalommal, amikor a megyei elnök nem akart anyagi támogatást adni az Európai-Magyar Gimnáziumnak, akkor kellemetlen cselekedetre kényszerültem ugy hogy mint megyei tanácsos frakcióm és más megyei frakciók ellen kellett hogy szavazzak. A járási elnök meggyözödését ujra felébreszteni és a Kastl polgármester támogatását megnyerni akkor sikerült csupán, amikor Gauer Stefant meggyöztem arról, hogy vállalja el ezt az iskolát és legyen ö az üzletvezetö. Az ö személye volt az, mivel ö ismert és becsült volt a Kultusz-minisztériumban, hogy a müncheni központ 300.000 márkás támogatásba egyezett bele, melyet a bölcs szülöi tanács kitartóan be is hajtott.

Az iskola megmentése, amely most egy pár iskolabizottsági tag és tanár által ujra veszélybe kerül, a járási elnök és a polgármester aktivitásának köszönhetö, melyet a jótékonycélú KFT-be való belépésükkel tettek hitelessé. Ez a positiv irányú aktivitás az 1999-es évi megyeházi gyülésen is kifejezésre jutott, amelyre a járási elnök az Amberg-i és Sulzbach-i gimnáziumok igazgatóját meghivta.

Más szavakkal: egy olyan idöben, amikor a tanárok és a politika körében depreszió uralkodik, az én ötleteim (gazdasági gimnázium, szakföiskola Hof-ban, nyelvkurzusok, stb.) brainstorming és internet-kutatás eredményei voltak. Az embernek szabad ill. kell ilyen és hasonló  meggondolásokat utjára inditani, azonban ezek nem tartoztak ill. tartoznak mindenáron a kidolgozott konceptushoz.

És még egyszer: Mint Kastl-i kommunálpolitikus nyugodtan élnék egy iskolával volt exil-magyar diáksággal, ha ez a csoport a jelenlegi ca. 90 diák helyett egészen 250-es létszámra növekedne és ezen kivül a támogatási pénzekröl le tudna mondani. Csakhogy EBBEN NEM TUDOK HINNI, ezért az iskola fenntartásához legalább - a volt exilmagyarok mellett (jelenleg 88) az original németek (jelenleg 40) mellett még szükség van az original, magyarországi magyarokra is (jelenleg 60).

Amennyiben ezekben a dolgokban igazam van, és ezért az "exilmagyarok által dominált" Iskolabizottságnak partnerre van szüksége, akkor ezt a partner annak megfelelöen is kell kezelnie, és nem várhatja el, hogy ez a partner saját igények és saját profil nélkül a volt exil-magyarok definicióinak térdet hajt, még azt is hozzátéve, hogy ez az Iskolabizottság már többször is az iskolát a szakadék szélére manöverezte és az igazgatókat gyakrabban váltotta, mint ahogyan a diákok változtak. Csak Biróné volt és marad ebben a dologban egészen elöl, mint igazgatóhelyettesnö vagy mint üzemi megbizott, vagy mint mindkettö.