(Pressebild 335kB)

A falutanács tagjai is
voltak tüntetni: Matschiner,
Steuerl, Schäberlein
(nincsenek a képen: Breunig,
Jobst, Lang)

Diákok többnyelvü
meggyözö fellépése

A sajtó öt perccel kezdés
elöttig maradhatott

Wilhelm és Kraus képviselök,
Keffel-Nitzborn Helga,
Skotner Angelika, Brodbeckné,
Raum Bernhard tanár

(Pressebild)

Az iskolavezetö (baloldalt)
egy prospektust ad át
Neumann miniszternek.
Jobbra Wilhelm képviselö

(Pressebild)

Az Oberpfalzi TV-team

Kastl (nla). Fél órát töltött el Dr. Michael Neumann, a kormány kultúra-
és sajtómegbizottja a Kastl-ból érkezett delegációval. Ezzel a kastl-i
szülöi képviselet elérte azt, hogy a miniszter szivére tudott apellálni és
az argumentációval nem valamelyik hivatalnoknál akadt el. Dr. Naumann
a kancellári hivatalba hivta meg a diákokat, szülöket és a Kastl-i helyi
politikai képviselöket. Egy 11. osztályos diáklánynak megigérte, hogy
az érettségijét még biztosan Kastl-ban fogja letenni. "Ti gyözni fogtok",
mondta, és azután kijavitotta magát: "Együtt fogunk gyözni". Ezzel fel
lett robbantva az az eddigi szük idöbeli keret, melyet a Kohl-kormány
adott, amely szerint 2000-ben az iskola kapuit be kell zárja.

A Kastl-iak 1999 március 17-én szerda reggel 5 órakor buszokkal
indultak el Bonnba. A városba való megérkezés után délben a tüntetési
menet nagyszámú transzparensekkel a kézben, a Kastl Kolostortemplom
makettje mögött vonult a történelem házához, ahol a tüntetök nagy része
a ház mozitermében folytathatott eszmecserét a gimnázium ügyében
illetékes hivatalnokkal.

13 órakor az Oberpfalziak delegációját a kancellári hivatalban fogadták.
Dr. Michael Naumann elmondta, hogy ismeri a jelenlevök gondját.
"Nagy hatással volt rá a kastli képviselet lendülete" és hajlandó volt még-
egyszer az indokokat meghallgatni. Rudolf Kraus parlamenti képviselö
rövid bevezetöje után, aki ezt a találkozást lehetövé tette, a szülök
képviselöje Keffel-Nitzbon Helga adta elö az okokat, miért is adta
leányát ebbe a gimnáziumba.

Keller Mirkó iskolavezetö mutatta be azt a négy diákot és diáklányt,
akik minden nehézség nélkül különbözö nyelvekre váltva adták elö
mondanivalójukat. Nagyon kifejezöen tudták bemutatni egy iskolának
az elönyeit, amely nemcsak idegen nyelveket tanit, hanem többnyelvüen
végzi az oktatást is. Egyszer angolul majd franciául, utána németül és
magyarul fejezték ki, hogy ök magukat nem mint "háborús károk
terheit" értik és nem is akarják, hogy öket bárki is mint a "hiányzó
milliók" okozóit tekintsék. Ök mindannyian önálló emberek, önálló
életrajzzal és élettörténettel. A Bonn és München közti politikusok
által játszott illetékességi ping-pong iránt nincsenek megértéssel.

Raab Hans polgármester az anyagi és kultúrális veszteségre mutatott
rá, ha az iskola bezárására kerül sor. Strobl Reinhold járási tanácsos,
aki egyidöben az Amberg-Sulzbachi járás szocialista képviselöje is,
kifejezésre juttatta Naumann miniszter iránti megértését, hogy Bonn a
jövöben nem tud fizetni és kérte a minisztert, hogy más források után
kezdjen kutatni, például Európában. Lang Heinz megyei tanácsos
figyelmeztette a minisztert a saját megértö gondolkozására, amelyet
egy évvel ezelött, mint az ismert kiadó Michael Naumann hirdetett és
a müvészetben a monumentális események ellen szólt, valamint a
fontos dolgokon való orientációra hivott fel. Arra kérte a minisztert,
hogy a problémát ne tolja egyszerüen csak Münchenbe.

A miniszter megértést kért abban, hogy nem tud csak ugy, mint egy
uralkodó ajándékokat osztogatni. Törvényekhez és elöirásokhoz
kell tartania magát. Az iskolák az egyes államok kulturfennhatóságához
tartoznak és azok árgus szemekkel örködnek a dolgok fölött. Éppen a
bajor kultuszminiszter Zehetmaier fenyegette öt az alkotmánybirósággal.
Ezen kivül a Kastl-i gimnázium anyagi támogatásának története van. A
Kastl-i problematikát a CDU/CSU kormány alapozta meg, ö mindezt
csak örökölte. Németországban azonban nem lehet egy törvényt hozni
csak a Kastl gimnázium ügyében, Amerikában ez az eljárás kevésbbé
jelentene problémát. A német alkotmány az ilyesmit megtiltja. Ha ö az
iskola támogatása mellett döntene, akkor egy alkotmánybirósági
eljárással kellene számolnia.

Wilhelm parlamenti képviselö azt mutatta fel, hogy ebben az esetben
viszont az iskola ügyét minden párt támogatja és ezért nem kell
egy perre számitani. Kraus Rudolf parlamenti képviselö beszámolt
számtalan kisérletéröl, ahogyan Kanther minisztert meg akarta gyözni,
de ezek a kisérletek nem jártak eredménnyel. Egy bajorországból
kiinduló perre nem kell számitani, ha a kormány az iskolát támogatja.

Neumann miniszter utalt arra, hogy az iskola fenntartó szervezete már
három éve tud Kanther miniszteren keresztül arról, hogy a támogatás
törvényes alapja megszünik. Amennyiben ez az információ másképp
lett továbbadva a szülöknek, ugy akkor az abszolut hibás információ
volt. Ugyanakkor ez a vita nem hozott eredményt, és az embernek
mindig elöre kell néznie.

A német külügyminiszter (Fischer Joska - a ford.megjegyzése) az
iskola odalán áll, aki öt emiatt egy kabinettülésen meg is szólitotta.
Ö nem tud és nem is akar semmit igérni. De egy "szalmaszálszerü
ötletben" reménykedik, hogy azáltal a Magyar Állammal való együtt-
müködés lehetséges lenne. Az összes többi ötlet, az Európai
Uniótól kezdve a munkatámogatási akciókig meg lett már vizsgálva
és nem járt eredménnyel.

Nyomatékosan szólitotta fel Naumann miniszter a bajor államot,
hogy segitsen ebben a helyzetben. Bajorország az egyik múzeumot
a másik után nyitja meg. Pénz van Bajorországban és az illetékesség
is az ö kezükben van. Ezzel befejezte a miniszter a beszélgetést. De
a folyosón mégis sikerült öt mégegyszer megállitani. A 11. osztály
egyik diáklánya, akinek még két éve van az érettségiig, kérdezte meg
a minisztert nagyon konkrétan, vajon tud-e ö még ebben az iskolában
érettségizni. A miniszter azt válaszolta, hogy ö abból indul ki, hogy ez
lehetséges: "Ti gyözni fogtok", mondta, és azután kijavitotta magát:
"Együtt fogunk gyözni".